• Facebook
  • Twitter
  • YouTube
  • StumbleUpon
  • RSS

2011-04-16

Az elmúlt 10 évben az online reklámköltés nettó értéke több mint harmincszorosára nőtt Magyarországon


Az IAB Hungary (bővebben lásd lent) nemrég publikálta a tavalyi magyarországi reklámköltési adatokat. 2010-ben a teljes nettó online reklámköltés a teljes reklámköltés 15,9%-át tette ki és értéke elérte a 27,2 milliárd forintot:
  • 54% = display hirdetés (14,8 milliárd forint; 7%-os növekedés 2009-hez képest)
  • 28% = kereső hirdetés (7,48 milliárd forint; 44%-os (!) növekedés 2009-hez képest)
  • 15% = listing típusú hirdetések - pl. álláshirdetés, apróhirdetés, árösszehasonlítás
    (4,0 milliárd forint; 14%-os növekedés 2009-hez képest)
  • 3% = email hirdetés (0,9 milliárd forint; 6%-os növekedés 2009-hez képest)

Az alábbi ábrán jól látható, hogy:
  • az elmúlt 10 évben az online reklámköltés nettó értéke több mint harmincszorosára nőtt: 2000-2010 között 0,9 milliárd forintról 27,2 milliárd forintra;
  • az elmúlt 10 évben az online reklámköltés teljes reklámköltéshez viszonyított arányának növekedése majd hússzoros volt: 2000-2010 között 0,08%-ról 15,9%-ra nőtt;
  • az online reklámköltés teljes reklámköltéshez viszonyított arányának növekedése 2009-2010 között lelassult, de még így is jelentős mértékben nőtt:

A magyarországi online reklámköltés nagysága, aránya a reklámtortából (forrás: IAB) 

A tavalyi online reklámköltés szezonalitása az alábbi ábrán látható - nem mutat jelentős eltérést 2009 és 2010 szezonalitási görbéje:
Szezonalitás az önbevallásban résztvevő IAB tagok* bevételi adatai alapján (forrás: IAB)

Az önbevallásban résztvevő IAB tagok adatai alapján elmondható, hogy a hirdetők 66%-a indirekt hirdető (ügynökség), 34%-a direkt hirdető.

A 2007-2010 közötti időszak magyarországi online reklámköltés reklámtípusonkénti megoszlásával kapcsolatban kiemelendő, hogy:

  • érzékelhetően csökkent a display hirdetések aránya, 69%-ról 55%-ra, azonban még mindig ez a legjelentősebb hirdetési típus;
  • több mint háromszorosára nőtt a kereső hirdetések online hirdetéseken belüli aránya, 8%-ról 27%-ra -így ez lett a második leginkább alkalmazott online hirdetési típus;
  • a listing hirdetések aránya 19%-ról 15%-ra csökkent;
  • az email hirdetések aránya a vizsgált időszakban szinte változatlan, 3-4%:

Magyarországi online reklámköltségek megoszlása (forrás: IAB)

2010-ben mobilreklámozásra a hirdetők Magyarországon nettó 500 millió forintot fordítottak. Ha ezt hozzáadjuk az online hirdetés nettó 27,2 milliárd forintos értékhez, akkor elmondható, hogy a teljes magyar digitális reklámköltés 2010-ben nettó 27,72 milliárd forint volt.

* A felmérésben résztvevő IAB tagok: Adaptive Media, Axel Springer Online, CEMP, EMG Online,  Evomedia, Expressz, Generál Media, GMédia, HVG Online HWSW, Inform Media Online, MTV Online, Optimusz, Origo, Adhouse, Ringier Online, R'Time, Sanoma Online, TV2


Az IAB Hungary-ről röviden

Az IAB Hungary a Magyar Reklámszövetség keretein belül 2008 novemberében létrejött tagozat, mely a nemzetközi Interactive Advertising Bureau (IAB) hazai képviselője. Az 1998-ban alakult szervezet jelenleg 23 nemzeti IAB-t fog össze. Az IAB Europe 23 európai tagszervezetnek, illetve a közel 5000 képviselt cégnek a kereskedelmi szövetsége a digitális és interaktív marketing terén. A szervezet célja, hogy segítse az európai interaktív hirdetési piacot, támogassa az ipar érdekeit, szabályozza a piaci gyakorlatot, és képezze a digitális piac szereplőit. IAB Europe az egyetlen szervezet, amely teljes körűen képviseli az európai digitális iparágat.


Személyes megjegyzésem
Nagyon sajnálom, hogy a fent ismertetett IAB Hungary publikációban semmilyen módon nem került említésre a közösségi médián történő hirdetések kérdése.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

 

LinkedIn + levélírás

Nevezd meg! Ne add el!

Creative Commons License Gárdos Attila "A közösségi média vállalati alkalmazásáról" című műve Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el! 2.5 Magyarország Licenc alatt védve.